kék galamb

Hazai elterjedés
A nálunk költő galambfajok között a legritkább. Ez jellemző előfordulási területének nagy részére, ÉNy-Európa kivételével. Odvas fákban, régi épületeken, sziklák üregeiben költ. Eredeti élőhelye az erdők szegélye és a nyitott ligeterdők, de Ny-Európában az állomány egyre nagyobb része él mezőgazdasági területeken és parkokban. Hazánkban más a helyzet, mivel nálunk kifejezetten és szinte kizárólagosan kötődik eredeti élőhelyéhez, illetve az ott található odvas fákhoz, bükkösökben, kisebb mértékben a gyertyános tölgyesekben koncentrálódik. A denzitásmodell eredményei alapján a hazai állomány sűrűsége erős összefüggést mutat a tengerszint feletti magasság növekedésével is. Ennek megfelelően a faj az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, valamint a Mecsekben és a Zalai-dombságban költ a legnagyobb számban, míg az Alföldön és a Kisalföldön a költési időben elvétve van jelen. A kék galamb azon madárfajok közé tartozik, amely szezonálisan jelentős mozgást végez országon belül is. Áttelelő csapataival ugyanis nem hegyvidéken, hanem elsősorban az Alföldön találkozhatunk.

Időbeli előfordulás
Február végétől október végéig, novemberig tartózkodik hazánkban. Az enyhülő telek hatására azonban egyre gyakrabban és egyre nagyobb csapatai telelnek nálunk is. A madarak nem sokkal megérkezésük után, már márciusban fészkeléshez kezdenek. A hosszú szaporodási időszak, mely alatt átlagosan kétszer-háromszor is költ, október elejéig tarthat.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Állományát az 1990-es évek elején 2–5 ezer, 1999–2002 között 4300–14200, a relatív állománysűrűség modell alapján 2014–2018 között 12–14 ezer párra becsülték. A mostani, nagyobb állománynagyságra vonatkozó adat csak részben mutatja az állománynövekedést, részben növekvő tudásunkat tükrözi.

Speciális rész
A hazánkban is tapasztalható szigorú fészkelőhely-választása miatt korábban odúgalambnak is hívták. A száz évnél régebbi madártani, illetve vadászati szakirodalom még az örvös galambnál gyakoribb fajnak írja le, ami valószínűleg ez utóbbi akkoriban alacsonyabb állományából következett. Bár a többi galambfaj sem épít erős fészket, a kék galamb tojásait az odú aljára fészek építése nélkül helyezi.

Természetvédelem
Hazánkban a többi galambfajhoz képest ritkább állománya miatt 1970 óta nem vadászható, illetve 1971 óta védett faj. Állománya nem veszélyeztetett, azonban az örvös galamb vadászata során külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a két fajt ne tévesszék össze, mivel gyakran közös csapatban járnak. Korábban úgy vélték, hogy a nyestek, nyusztok növekvő állománya csökkentheti a számát, azonban ez populációs szinten nem igazolódott be. A jelenlegi állománynövekedés hátterében a szintén növekvő létszámú fekete harkályok által biztosított több fészkelési lehetőség, illetve a magasabb téli túlélési ráta állhat. Erdős területeken nagyobb röpnyílású odúkkal (D-odú) telepíthető, illetve állománya erősíthető. Vércseodúban is találták már fészkelését.

Forrás: Czirák Z.^† 2022. Kék galamb. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 159–161.